Fontos tudnivalók a befektetési jegyekről

A befektetési alap jogi személyiséggel felruházott vagyontömeget jelent. A kisbefektetők befektetési jegyeket vásárolnak, ezáltal növelik az alap vagyonát. Az alapkezelő ezt a pénzmennyiséget fekteti be az általa megalkotott alapkezelési szabályok szerint. Attól függően, hogy milyen befektetési alapról beszélünk az alapkezelési működési szabályai eltérőek lehetnek. Az ilyen befektetési mód legnagyobb előnye, hogy kis összegű megtakarítás esetén is elérhető a portfoliónk diverzifikálása.

Egy példán keresztül szemléltetjük a befektetési jegyek előnyét: Ön 100.000 Ft megtakarítással rendelkezik és szeretné ezt az összeget befektetni. Vásárolhat belőle 2 db Richter részvényt vagy 5 db Mol részvényt. Így a portfoliója egyáltalán nem lenne diverzifikálva, és a nagy hozamlehetőség mellé magas kockázatot kellene vállalnia. Ha viszont a 100.000 Ft összegért befektetési jegyet vásárol, akkor például részvényalap esetén a vagyonának 30%-a kincstárjegybe, 70%-a pedig 20-30 különböző részvénybe kerül. Az előbbivel ellentétben, így kisebb kockázatot kell vállalnia.

A befektetési jegy egy dematerizált értékpapír. Ez azt jelenti, hogy Ön nem fogja az értékpapírt kézhez kapni, hanem csak az értékpapírszámláján lesz vezetve. A befektetési jegy is tulajdonviszonyt testesít meg. Ellentétben a részvényekkel nincsenek tagsági jogai, csak vagyoni jogokkal rendelkezhet! Tehát az alap működésébe nem szólhat bele, bármekkora hányaddal is rendelkezik az alap vagyonából.

Minden befektetési alap rendelkezik egy vagyonkezelési szabályzattal, ahol írásban rögzítik, hogy milyen elvek, stratégia alapján fektetik be a befektetők pénzét. Érdemes átfutnia vagy a pénzintézettől tájékoztatást kérni, milyen részvényekbe fektetik be a vagyont.

Ha figyeli az alapkezelők ajánlatait, találkozni fog az egy jegyre jutó nettó eszközérték fogalmával. Nézzük meg kicsit részletesebben a fogalmat.

A nettó eszközérték a befektetett vagyontömeget jelenti forintban kifejezve, azaz a befektetési alap teljes vagyonát jelzi. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték a nettó eszközérték osztva a jegyek számával. Ön az egy jegyre jutó nettó eszközérték árfolyamán tudja megvásárolni a befektetési jegyet. Ha meg akarja állapítani, hogy mennyit ér adott pillanatban a befektetése, az egy jegyre jutó nettó eszközértéket kell megszorozni az Ön birtokában levő jegyek számával.

FONTOS! Nyíltvégű alap esetén az alap jegyeinek a száma mindig növekszik. Tehát a jegyek árfolyama nem attól fog változni, hogy mennyire kedvelik a befektetők az adott alapot! Ha Ön vásárol 10 db befektetési jegyet, az alap vagyona, azaz a nettó eszközértéke nőni fog és a befektetési jegyek száma is 10 db-al, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték, ami az alap vagyonát fejezi ki nem fog változni.

Hogyan lesz ebből Önnek haszna?

A befektetési jegyekért Ön pénzt ad az alapkezelőnek, aki ezt a pénzt befekteti az alap típusától függően állampapírokba, kötvényekbe, részvényekbe. Ha ezekkel az instrumentumokkal hozamot ér el a befektetési alap (részvény esetén növekszik az adott részvény árfolyama), akkor az alap vagyona, nettó eszközértéke is gyarapszik, viszont a befektetési jegyek száma nem nő, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték is növekszik, ahogy az Ön vagyona is. Természetesen az előbb szemléltetett folyamat esetén akár csökkenhet is az alap vagyona, így az Ön megtakarítása is.