Ebben a blogbejegyzésünkben az államadósság fogalmával szeretnénk megismertetni olvasóinkat. Az elmúlt években nagyon sokszor került szóba Magyarország államadóssága, ezért talán nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is értünk alatta.

Az államadósság az állam olyan tartozásait testesíti meg, amik a korábbi évek során keletkeztek, mert az állam olyan kifizetéseket teljesített, amikre az állam bevételei – adók, vámok, illetékek – nem biztosítottak fedezetet. Ha a többletkiadás a költségvetés keretében valósult meg, akkor a bevételt meghaladó kiadás hiányt jelent és a keletkező tartozás a hiányt finanszírozza. Ha a többletkiadás a költségvetésen kívül valósult meg, akkor a költségvetésen kívüli egyéb kötelezettségvállalás történt.

Ha az egymás utáni években a költségvetés állandóan hiánnyal zár, tehát deficites vagy minden évben egyéb költségvetésen kívüli kötelezettségvállalásokra kerül sor, akkor az így keletkezett tartozások évről évre összeadódnak és az államnak egy nagy volumenű tartozása keletkezik. Ez az adósságállomány az állam és pénzügyi piac számára is egyaránt fontos tényezővé válik.

Nézzük meg miért. Az államadósság növekedésével az államnak egyre nagyobb kamatkiadása merül fel, azaz az állam bevételeinek egyre nagyobb részét kell nem az elsődleges célokra – oktatás, egészségügy, stb. – hanem az adósság terheire fordítani. Az államadósság fontos következménye, hogy a pénzügyi piacon megjelenik az államadósság piaca. Az állam a többletkiadásait általában hitelfelvételből vagy értékpapír kibocsátásból finanszírozza. Folyamatos hiánynál a nemzetközi gyakorlat szerint az értékpapír kibocsátás válik szinte kizárólagossá, ami idővel kikényszeríti a kibocsátások állandó formáját, kialakítva ezzel az állampapír piacot. Az állampapír piac biztonságából, méretéből és állandóságából következően a megtakarítási piac benchmarkjává, más termékek viszonyítási alapjává válik.

Az államadósság az állam számára teher, a pénzpiac, a megtakarítások számára jótékony hatása is van. Az államadósság teljes megszűnése pedig ezen funkció megszűnésével jár, amit a tőkepiac nehezen tud pótolni.

Az államadósság a rendszerváltást követő évtizedben Magyarországon is nagy volument ért el, 2003. végén összesen 10588 milliárd forint volt. Az államadósság 2008-ban 2.518,4 milliárd forinttal (16,2%-kal) 18.103,9 milliárd forintra nőtt, azaz Mo.-on mindenkinek mintegy 2 millió forint adóssága van.

Az államadósság körében elterjedten alkalmazzák a nettó és a bruttó adósságállományt. Míg a bruttó adósságállomány az állam összes tartozását magába foglalja, addig a nettó adósságállomány az államadósságra szóló követeléseivel csökkentett mutató. Az állam követelései azonban általában vegyes minőségűek és sokszor nem, vagy csak részben behajthatóak. Ez a nettó adósság megállapításánál okoz gondot. A nemzetközi gyakorlatban ezért is népszerűbb a bruttó államadósság mutatók használata. Az egyik legismertebb mutató az EU Maastricht-i kritériumai között az állam konszolidált bruttó adósságát alkalmazza. Ennek lényege, hogy a kormányzati szféra körébe tartozó alrendszerek és szervezetek bruttó adósságait összegzik, aminek során kizárólag csak a más kormányzati alrendszer vagy szervezet tulajdonában levő államadósságokat vonják le.

Szintén gyakran alkalmazott és az államadóssággal összetévesztett mutató az ország külföldi (deviza) adóssága. Ez azonban nem az állam adósságát mutatja, hanem az ország valamennyi jövedelemtulajdonosának (a lakosság és a vállalatok mellett részben az államnak is) a külföld felé fennálló adósságát jelenti. Tehát ennek csak egy része államadósság. A két adósságmutatót más gazdasági jelenség határozza meg. Az államadósságot az állam nettó finanszírozási igénye, a külföldi adósságot a folyó fizetési mérleg.

Az adósságállomány nominálisan folyamatosan nő, de a GDP-arányos adósságállomány jelentősen csökkent a 90-es évek közepe óta. Ez miért fontos? Mert nem csak az adósság nominális nagysága lényeges, hanem annak a gazdaság teherviselő képességéhez, illetve az állam adózató képességéhez való viszonya. Az államadósság tényleges gazdasági terhét kifejező, azt az ország gazdaságának teljesítményéhez mérő adósság/GDP mutató (adósságráta) 1993-ban a rendszerváltást követő gazdasági visszaesést követően 88,7%-kal érte el a legmagasabb értékét. Az 1990-es évek közepétől a gazdaságpolitikai stabilizáció hatására az adósságráta 2001-ig erőteljesen csökkent, majd újra emelkedni kezdett. 2008-ban a 2007. évi kismértékű javulást követően újra növekedett. Így a 2007. év végi 61,3%-ról 68,4%-ra emelkedett az adósság/GDP értéke. 2008-ban nem tartalmazza a nem finanszírozási célú, nemzetközi hitelcsomagból felvett és MNB-nél elhelyezett devizabetéteket.

forrás: akk.hu

Az államadósság és az állampapírpiac mérete nem teljesen felel meg egymásnak. Ennek oka, hogy az államadósság az állam összes tartozását testesíti meg, az állampapírpiac ugyanakkor ennek csak egy része, a forgatható állampapírokból álló állomány piaca. Minden országban létezhet nem piaci, elsősorban hitelek formájában fennálló államadósság. Mo.-on az 1990-es években a költségvetésen kívüli kötelezettségvállalások miatt ezek aránya jelentős volt. Azonban a kizárólagos piaci finanszírozás miatt mára az adósság döntő része piaci adósság. Az állampapír piac szempontjából fontos megközelítés még a forint és a deviza adósság is. A forint állampapírok alapján a belföldi, a deviza állampapírok alapján Mo. külföldi állampapír piaca épül ki.

Üdvözlettel!

befektetestitkok.hu