Folytatjuk az egyösszegű UL befektetés és a közvetlen befektetési alapok összehasonlítását. Az előző héten megbeszéltük a fontosabb jellemzőit a konstrukcióknak, most pedig összehasonlítjuk a befektetési lehetőségeket. (Ha még nem olvasta cikkünk előzményét, kattintson ide, és tekintse meg korábbi bejegyzésünket!) Számítási példánkban arra keressük a választ, hogyan járhatunk jobban, hogyha 1.000.000 Ft-ot szeretnénk befektetni. A vizsgálat során az egyik magyarországi üzletkötő hálózat kedvelt egyösszegű biztosítási termékét hasonlítjuk össze, egy a piacon elérhető direktalap befektetéssel.

1.egyösszegű UL befektetés

A biztosítási konstrukcióban 1.000.000 Ft-ot fektetünk be, a vizsgált időszakra 10%-os átlaghozammal számolunk. A biztosítás fontosabb paraméterei a következők: 1,75% éves alapkezelési költség, 4,5% vételi és eladási jutalék, és a visszavásárlás a következő táblázat szerint történik:

A számítás során figyelembe vettük, hogy a 10. évtől a befektető mentesül az árfolyamnyereség-adó fizetése alól.

2. direktalap befektetés

Szintén 1.000.000 Ft befektetéssel, a vizsgált időszakra 10 éves átlaghozammal számolva, felételezzük, hogy a forgalmazónak 3% jutalékot kell fizetnünk. A számításnál feltételeztük, hogy a biztosítási konstrukcióval megegyező portfólióba kerül a befektetők pénze. Mivel a biztosítók is alapkezelők segítségét veszik igénybe, ezért ténylegesen kialakítható ugyanolyan portfolió. A direktalap befektetés esetén egy banknál, vagy brókercégnél nyitott értékpapírszámlán tudjuk megvásárolni a befektetési jegyeket. A fenti paraméterekkel elvégzett számítás eredményét az alábbi diagram szemlélteti:

Az egyes évek azt mutatják, hogy mekkora összeget kapunk kézhez akkor, ha kivesszük a befektetésből a pénzünket, azaz már levontuk az adót, és figyelembe vettük a biztosítási konstrukció visszavásárlási arányát.

Jól látszik az ábrán, hogy az egyösszegű UL befektetés esetén az első év végére a befektetett tőke alá csökken a befektetésünk értéke. Ennek pontosan az az oka, hogy az első évben a visszavásárlási érték 90%. A biztosítási konstrukció esetén, ha a tizedik év előtt nyúlunk hozzá a befektetéshez, ugyanúgy árfolyamnyereség adót kell fizetnünk. A tizedik évtől mentesülünk az adófizetési kötelezettség alól, és éppen ezért ugrik meg a tizedik évnél a kék görbe, és kezd közelíteni a piroshoz. A direktalap befektetés esetén pedig a teljes időtartamon levontuk a 20%-os árfolyamnyereség adót.

Ezek alapján látszik, hogy ugyanazon alap, ugyanazon hozamszintje mellett a direktalap jön ki győztesen. Ebből azonban általánosítani nem lehet, hiszen a fenti, üzletkötők által kedvelt konstrukciónál találhatunk kedvezőbbet is. Nézzük meg azzal is az összehasonlítást.

Ebben a konstrukcióban alacsonyabbak a költségek, és jobb a visszavásárlási hányad is, így miután elhagyjuk a 10. évet már szinte ugyanolyan eredményt hoz mindkét befektetési konstrukció.

Mi az, amit kihagytunk az összehasonlítás során?

  • A számításnál a biztosítási konstrukció éves alapkezelési költségét év végén vontuk le, ami kicsivel kedvezőbb, mint a folyamatos elvonás. Elvileg a legtöbb konstrukcióban folyamatos az elvonás.
  • Az összehasonlítás során főleg a direktalapoknak kedveztünk azzal, hogy nem vettük figyelembe a biztosítási szolgáltatást, hiszen ezt nem lehet számszerűsíteni. Azoknál a befektetőknél, akiknek a haláleseti és egyéb kiegészítő biztosítási elemek is fontosak, a direktalapok nyújtotta nagyobb hozam előnye elveszhet.
  • Nem vettük figyelembe, hogy mi történik akkor, ha a befektetési időtáv alatt alapot kell váltani. Ebben az esetben ugyanis a direktalap befektetésnél az árfolyamnyereség adót elvonják a befektetőtől, így azt már nem tudjuk ismét befektetni. A biztosítási konstrukció sajátossága, hogy ha alapot váltunk, nem kerül ki a pénz a biztosításból, így ha újból befektetjük, az árfolyamnyereség adót is visszatehetjük. Érdemes ezen elgondolkodnunk a befektetés előtt, mert ez komolyan a biztosítási konstrukció oldalára döntheti el a versenyt, attól függően, hogy melyik biztosítási konstrukcióról van szó, és hogy hányszor fogunk váltani. Azt is lehet mondani, hogy gyakorlatilag itt dől el a két konstrukció közötti verseny.

A fentiek alapján beláthatjuk, hogy nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a direktalap befektetés a jó megoldás. Igaz, hogy a számításaink rámutattak arra, hogy több esetben is a direktalap befektetés került ki győztesen az összehasonlításból, vannak olyan biztosítási konstrukciók a piacon, amelyek ténylegesen alternatívái mind szolgáltatás, mind elérhető hozam tekintetében a direktalap befektetéseknek. A fentiekből egyenesen következik, hogy csak személyre szabottan lehet megmondani, kinek, melyik konstrukció nyújthatja a legjobb megoldást.

 

Kovács Zoltán

Tudja, hova, hogyan fektesse be pénzét? Most lehetősége van időpontot kérni tanácsadásunkra, mellyel egy hosszútávú együttműködés veheti kezdetét Ön és szakértőink között! A részletekért kattintson ide!