Az előző bejegyzésemben megismerhette az életbiztosítással kombinált hitelek működését. Úgy gondolom, a felvázolt példákból már láthatja, hogy milyen előnnyel járhat egy ilyen konstrukció, így ebben a bejegyzésemben főleg a hátrányokra és a veszélyekre térek ki.
Amikor megjelent hazánkban is ez a konstrukció, első ránézésre az volt az érzésem, hogy ezzel a termékkel a bankok és a biztosítók nagyon jól járnak, hiszen nemcsak egy hitelt adtak el, hanem az ügyfélre „sóztak” egy jelentős költségekkel járó életbiztosítást is. Mivel ezen termékek után a tanácsadók is dupla jutalékot kapnak, így nagy a kísértés arra, hogy szebb színben tüntessék fel a terméket.
A legtöbb buktatót a unit-linked típusú életbiztosítással összekapcsolt hitel rejt magában, ugyanis itt az ügyfél rendelkezik arról, hogy milyen eszközalapokba fektessék a pénzét.
Milyen jó ilyenkor eljátszani a gondolattal, hogyha éves szinten 15%-os hozamot elérünk, akkor a 6% THM-ű hitelünket, az eredeti futamidő töredéke alatt vissza tudjuk fizetni. A 15%-os hozamot pedig az eszközalapok 2-3 éves teljesítménye alapján következtetjük ki. Eszünkbe sem jut, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre..
A legtöbb hitelfelvevőnek esze ágába sem jutott volna, hogy részvényekbe fektesse pénzét (sokuknak valószínűleg nincs is meg a szakmai tudása ehhez), de a kombinált hitel most arra „kényszeríti”, hogy tőzsdézzen a pénzével. Egy átlagos hitelfelvevőnek ezek lesznek az első részvényvásárlásai (az eszközalapokon keresztül), így a kezdők gyakori hibáit elköveti (nincs tisztában a kockázatokkal, a múltbeli hozamok alapján dönt, rosszul diverzifikálja a portfoliót). Gyakorlatilag hitelből tőzsdézik, és ennek nagyon nagy ára lehet.
Persze nem mindig végződik rosszul a dolog, hiszen jó esetben a hitel THM-énél és a biztosítás költségeinél (kezdeti költségelvonás, alapkezelési díj, vételi-eladási árfolyam közötti különbség) éves szinten nagyobb hozamot sikerül elérni. Ekkor valóban előbb ki tudunk szállni a hitelből.
De mivel egy átlagember nem ért olyan szinten a befektetésekhez, hogy egy jól diverzifikált portfoliót össze tudjon állítani, és azt a következő 10 évben kezelni tudja, ezért megvan az esélye annak, hogy rosszabbul fog járni. Előfordulhat, hogy a tőketörlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre annyi pénz, mint amennyire szükség lenne. Ez azért történhet meg, mert a biztosító azon befektetéseivel, amibe a hitelfelvevő a pénzét fektette, nem ért el akkora nyereséget, hogy elegendő legyen a tőke visszafizetésére. Főleg egy rosszul diverzifikált, részvénytúlsúlyos portfólió esetén kell számolnunk ezzel a kockázattal.
Nézzük a tényeket!
Nyugat-Európában a 90-es évek elején jelentek meg a bankok ezekkel a konstrukciókkal. Mára számos kombinált konstrukció kifutott, kb. az ügyfelek 30%-a járt rosszabbul ezzel a konstrukcióval a futamidő végére, azaz nem jött össze annyi tőke, hogy veszteség nélkül ki tudjon szállni a hitelből, így utólag kellett befizetniük a maradék tőkét a hitel lejáratához.
Kiszállni szinte lehetetlen...
Sok esetben előfordul, hogy az adós ki szeretné váltani a hitelét. Ennek több oka is lehet, például eladják az ingatlant, több hitelt szeretnének igényelni az ingatlanra, vagy kedvezőbb konstrukcióra átváltani a jelenlegi hitelüket. Általában nincs ezzel semmi gond, mivel a pénzintézetek hitelei kiválthatóak néhány százalék kezelési költség és a fennmaradó tőke megfizetése mellett. De az életbiztosítással kombinált hitelnél a tőkét nem a banknak adjuk, hanem a biztosító fekteti be. A biztosítótól veszteség nélkül visszaszerezni a pénzt szinte lehetetlen. Számíthatunk rá, hogy a visszavásárlási összeg jóval kevesebb lesz, mint amit befektettük, és ezek a szolgáltatások maradékjogoknak minősülnek, melyekre az adómentesség nem vonatkozik, sőt 3 évre visszamenőleg az SZJA kedvezményt is vissza kell fizetnünk 20% kamattal megnövelve.
Természetesen az életbiztosítással kombinált hitelek előnyei is jelentősek, így nem lehet azt mondani, hogy nem éri meg ezt a konstrukciót választani. De legyünk tisztában azzal, hogy egy aknamezőre kerülünk, ha ilyen konstrukcióban szeretnénk hitelt felvenni. Éppen ezért az alapos körültekintés elengedhetetlen. Ne feledjük, 20 évre választunk konstrukciót, így szánjunk rá rengeteg időt, és a szerződéseket, különösen a befektetési egységhez kapcsolt életbiztosítás különös feltételeit, elejétől a végéig olvassuk el, értsük meg. Ne sajnáljuk a pénzt, az időt, és kérjünk meg független szakértőt is, hogy véleményezze a konstrukciót. Célszerű olyan személyt választani, aki nem érdekelt az ügylet megkötésében (nem kap jutalékot).
Nagy Attila
Tudja, hova, hogyan fektesse be pénzét? Most lehetősége van időpontot kérni tanácsadásunkra, mellyel egy hosszútávú együttműködés veheti kezdetét Ön és szakértőink között! A részletekért kattintson ide!
- befektetestitkok.hu blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges









k, 11/18/2008 - 09:46
Nem értem.
Itt végig arról papolnak egyesek micsoda nagy veszélyeket rejt, ha valaki rossz portfóliót választ vagy idő elött visszavásárol egy biztosítást....
Olyanról miért nem beszélünk, ha valaki egy 20 éves futamidejű hitele mellé köt egy 20 éves életbiztosítást, mondjuk remek alapkezelő által kezelt jól megválasztott portfólió mellett ?! És tegyük fel hogy a 240 hónapot indexálással együtt végigfizette.
Aki élelmiszer és energia túlsúlyos portfóliót választ szinte kizárt hogy rossz lóra tesz.
Ha mégis, akkor meg nem az lesz a legnagyobb gondja, hogy nem jött be ! Mert akkor nagy valószínűséggel vége a világnak is.
Természetesen aki biztosabbra akar menni az válassza az inflációt meg nem haladó tőkegarantált befektetést, egyébként pedig normális (reális) kockázatot mindig is vállalni kell. Anélkül nem lehet előrébb jutni, ugyanis a kockázatvállalástól várható növekedés.
Az pedig egy alapigazság, hogy ami nem nő, az csökken !
k, 04/28/2009 - 23:36
Kedves sirtos!
Teljes mértékben egyet értek veled!
Mindössze annyit fűznék még hozzá, hogy a garantált "cuccok" leginkább arra jók, hogy bebiztosítsák vele az igazán attraktív hozamoktól való elesést. Cserébe persze biztosítanak valamekkora garantált nyereséget is. Kérdés, hogy ez a nyereség az inflációt legyűri-e, mert ha nem, akkor tuti a veszteség!
Másrészt szerkezetüknél fogva mindig a garantált "cuccok" a legdrágábbak, csak ez nem igazán transzparens.
Az az igazság, hogy a mostani vérzivataros időkben rohadt nehéz lehet eladni a nagy kockázatokat rejtő befektetéseket, UL biztosításokat, sokkal könnyebb a garantált "cuccok"-at. Pedig ha minden értékesítő őszinte lenne és értene is a munkájához, akkor most nyomná inkább a kockázatosabb tiszta részvény alapú befektetéseket, mert az jobb lehet az ügyfélnek hosszú távon. Bezzeg a dotkom lufi utáni 7 éves felfutás végén nyomták éjjel nappal a kockázatos "cuccok"-at még 2007 októberében is, pedig akkor kellettek volna a garantált "cuccok", akkor az lett volna jobb az ügyfeleknek!
Persze mindig könnyebb azt eladni, amit könnyebb megmagyarázni!
h, 11/17/2008 - 18:37
Szakértőként nagy élvezettel olvasom a tanácsadók blogjait, így a tiédet is. Ennek kapcsán engedj meg néhány észrevételt:
-a piac nem csak az UL hiteleket (unit-linked -azaz befektetési egységekhez kötött- életbiztosítással kombinált jelzáloghitel) ismeri
-hallottál már hozam és tőkegarantált UL-ről? ez a jövő(igazából jelen, mert már van, és úgy hívják, RPVA, a holland oroszlános biztosítónál)
-vegyes típusú, garantált kibocsátású biztoítással kombinált hitel is létezik a piacon pl az Emesés banknál, meg az Állatidokisnál.
Minden hitelválság és egyéb kulimász az UL hitlekből, és az azt értékesítő kókler tanácsadóktól ered. (nem a mostani, az a felfelőtlen LTV-k és a tömeghisztéria miatt)
Az UL-ben nagy a jutalék (éves állománydíj 140%-a simán "belefér" up frontként kifizetve), ami piszok vonzó az értékesítőnek, ugyanakkor az ügyfél meg pár grafikon és az vele szemben ülő képzetlen öltönyös láttán benyeli a hozamígéretet, miszerint "vedd fel 20 évre a hitelt, 10 év után a biztosításod úgyis betörleszti a fennáló tőke min 70%-át. K jól jársz kedves ügyfél!" Gratulálni tudok mindkettőnek, de az elsődleges felelősség az értékesítő foglalkoztatójáé. No de hol lesz már az a mandró 10 év múlva? Bizonyára egy másik cégnél fogja hülyíteni a kedves lakosságot, vagy remélhetőleg hamburgert fog sütni vmelyik gyorsétteremben. :)
Üdv!
sze, 04/29/2009 - 00:20
Kedves el tiburón!
Ugye abban egyet értünk, hogy az általad említett hozam és tőkegaranciának igen komoly ára van? Tudni illik nincs ingyen ebéd!
Csak nem arra az oroszlános biztosítóra gondolsz, akinek az ügynökei kockázati elemekkel teletömött biztosításokat árultak befektetési célra vagy 10 éven át ebben az országban? Akik még a 2000-es évek elején is képesek voltak befektetési céllal 20-30 évre 100% államkötvénybe tolni az ügyfeleik pénzét azok kockázatvállalási hajlandóságára hivatkozva? Akik 2007 környékén jöttek rá, hogy az ázsiai befektetések milyen jók és akkor azokat kezdték gőzerővel nyomni? Most nem lennék az ügyfeleik helyében! Ennek az RPVA-nak nem attól van létjogosultsága, hogy most azt könnyű eladni, nem pedig azért, mert az a jó az ügyfeleknek?
Vajon az Emesés és az Állatdokis bankok nem azért favorizálják ezeket a termékeket, mert most azt könnyebb eladni és így könnyebben összejön a pénz Emese és az Állatdoki "fizetésére"?
Kíváncsi volnék vajon hány hitelválsággal és "egyéb kulimász"-al találkoztál szakértésed alatt? Talán bizony ilyen kulimász volt a "Fekete csütörtök", vagy a '87-es tőzsdekrach? Esetleg a '97-es ázsiai valutaválság, vagy a '98-as orosz válság, netalán a dotcom lufi kipukkadása? Kihagytam valamit? Biztosan mind az UL hitelek és a kókler-brókerek miatt volt!
sze, 11/19/2008 - 12:12
Kedves El Tiburón!
Érdemes lenne az első részét megnézned a cikknek:
http://www.befektetestitkok.hu/blog/index.php?q=content/befektet%C3%A9ss...
Ebben pont a garantált kibocsátású biztosítással kombinált hitelre találsz példát.
A probléma pont azzal van, ha túl nagy hozamokat várunk, így a bejegyzésed utolsó bekezdésével teljes mértékben egyetértek, és ezt tartom a fő veszélyforrásnak...
Nagy Attila