Az előző bejegyzésemben megismerhette az életbiztosítással kombinált hitelek működését. Úgy gondolom, a felvázolt példákból már láthatja, hogy milyen előnnyel járhat egy ilyen konstrukció, így ebben a bejegyzésemben főleg a hátrányokra és a veszélyekre térek ki.

Amikor megjelent hazánkban is ez a konstrukció, első ránézésre az volt az érzésem, hogy ezzel a termékkel a bankok és a biztosítók nagyon jól járnak, hiszen nemcsak egy hitelt adtak el, hanem az ügyfélre „sóztak” egy jelentős költségekkel járó életbiztosítást is. Mivel ezen termékek után a tanácsadók is dupla jutalékot kapnak, így nagy a kísértés arra, hogy szebb színben tüntessék fel a terméket.

A legtöbb buktatót a unit-linked típusú életbiztosítással összekapcsolt hitel rejt magában, ugyanis itt az ügyfél rendelkezik arról, hogy milyen eszközalapokba fektessék a pénzét.

Milyen jó ilyenkor eljátszani a gondolattal, hogyha éves szinten 15%-os hozamot elérünk, akkor a 6% THM-ű hitelünket, az eredeti futamidő töredéke alatt vissza tudjuk fizetni. A 15%-os hozamot pedig az eszközalapok 2-3 éves teljesítménye alapján következtetjük ki. Eszünkbe sem jut, hogy a múltbeli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre..

A legtöbb hitelfelvevőnek esze ágába sem jutott volna, hogy részvényekbe fektesse pénzét (sokuknak valószínűleg nincs is meg a szakmai tudása ehhez), de a kombinált hitel most arra „kényszeríti”, hogy tőzsdézzen a pénzével. Egy átlagos hitelfelvevőnek ezek lesznek az első részvényvásárlásai (az eszközalapokon keresztül), így a kezdők gyakori hibáit elköveti (nincs tisztában a kockázatokkal, a múltbeli hozamok alapján dönt, rosszul diverzifikálja a portfoliót). Gyakorlatilag hitelből tőzsdézik, és ennek nagyon nagy ára lehet.

Persze nem mindig végződik rosszul a dolog, hiszen jó esetben a hitel THM-énél és a biztosítás költségeinél (kezdeti költségelvonás, alapkezelési díj, vételi-eladási árfolyam közötti különbség) éves szinten nagyobb hozamot sikerül elérni. Ekkor valóban előbb ki tudunk szállni a hitelből.

De mivel egy átlagember nem ért olyan szinten a befektetésekhez, hogy egy jól diverzifikált portfoliót össze tudjon állítani, és azt a következő 10 évben kezelni tudja, ezért megvan az esélye annak, hogy rosszabbul fog járni. Előfordulhat, hogy a tőketörlesztés esedékességekor nem áll rendelkezésre annyi pénz, mint amennyire szükség lenne. Ez azért történhet meg, mert a biztosító azon befektetéseivel, amibe a hitelfelvevő a pénzét fektette, nem ért el akkora nyereséget, hogy elegendő legyen a tőke visszafizetésére. Főleg egy rosszul diverzifikált, részvénytúlsúlyos portfólió esetén kell számolnunk ezzel a kockázattal.

Nézzük a tényeket!

Nyugat-Európában a 90-es évek elején jelentek meg a bankok ezekkel a konstrukciókkal. Mára számos kombinált konstrukció kifutott, kb. az ügyfelek 30%-a járt rosszabbul ezzel a konstrukcióval a futamidő végére, azaz nem jött össze annyi tőke, hogy veszteség nélkül ki tudjon szállni a hitelből, így utólag kellett befizetniük a maradék tőkét a hitel lejáratához.

Kiszállni szinte lehetetlen...

Sok esetben előfordul, hogy az adós ki szeretné váltani a hitelét. Ennek több oka is lehet, például eladják az ingatlant, több hitelt szeretnének igényelni az ingatlanra, vagy kedvezőbb konstrukcióra átváltani a jelenlegi hitelüket. Általában nincs ezzel semmi gond, mivel a pénzintézetek hitelei kiválthatóak néhány százalék kezelési költség és a fennmaradó tőke megfizetése mellett. De az életbiztosítással kombinált hitelnél a tőkét nem a banknak adjuk, hanem a biztosító fekteti be. A biztosítótól veszteség nélkül visszaszerezni a pénzt szinte lehetetlen. Számíthatunk rá, hogy a visszavásárlási összeg jóval kevesebb lesz, mint amit befektettük, és ezek a szolgáltatások maradékjogoknak minősülnek, melyekre az adómentesség nem vonatkozik, sőt 3 évre visszamenőleg az SZJA kedvezményt is vissza kell fizetnünk 20% kamattal megnövelve.

Természetesen az életbiztosítással kombinált hitelek előnyei is jelentősek, így nem lehet azt mondani, hogy nem éri meg ezt a konstrukciót választani. De legyünk tisztában azzal, hogy egy aknamezőre kerülünk, ha ilyen konstrukcióban szeretnénk hitelt felvenni. Éppen ezért az alapos körültekintés elengedhetetlen. Ne feledjük, 20 évre választunk konstrukciót, így szánjunk rá rengeteg időt, és a szerződéseket, különösen a befektetési egységhez kapcsolt életbiztosítás különös feltételeit, elejétől a végéig olvassuk el, értsük meg. Ne sajnáljuk a pénzt, az időt, és kérjünk meg független szakértőt is, hogy véleményezze a konstrukciót. Célszerű olyan személyt választani, aki nem érdekelt az ügylet megkötésében (nem kap jutalékot).

Nagy Attila

Tudja, hova, hogyan fektesse be pénzét? Most lehetősége van időpontot kérni tanácsadásunkra, mellyel egy hosszútávú együttműködés veheti kezdetét Ön és szakértőink között! A részletekért kattintson ide!