Márciusban a KSH előzetes adatai szerint rekord nagyságú, 653 millió euro volt a többlet a külkereskedelemben. Az egy évvel korábbihoz képest 17,8%-kal nőtt az export értéke euróban, míg az importé 16,0%-kal. A külkereskedelemben még mindig kissé jobban nő a kivitel a behozatalnál, alapvetően a válság következményeként. A belső kereslet gyenge, miközben exportpiacainkon némi élénkülés már mutatkozik; lényegében ennek köszönhető, hogy már több mint egy éve százmilliós havi többletekről számolhat be a KSH.

A német gazdaság a vártnál jobban teljesített az I. negyedévben, ráadásul a IV. negyedéves GDP adatokat is kismértékben felfelé korrigálták. A korábban megjelent különféle makrogazdasági adatok alapvetően már azt sugallták, hogy a német gazdaság teljesítménye a vártnál kedvezőbb képet mutat, ezt most beigazolta a GDP-statisztika is. Az adat a hazai konjunkturális kilátásokra vonatkozóan is kedvező jelnek tekinthető.

A KSH kedd reggeli közzététele szerint áprilisban bár csökkent, de így is kissé a vártnál magasabb lett a fogyasztói árindex (Április: 5,7% év/év Piaci várakozás: 5,6% Március: 5,9%). A szezonálisan kiigazított maginfláció ugyanakkor 4,3% lett, jelentős csökkenést mutatva a 4,7%-os márciusi adathoz képest. Tavaly az év második felében és idén év végén is 5% körül ingadozott a magindex, így a mostani adat az inflációs nyomás egyértelmű mérséklődését jelzi. Júliustól az áfa emelés hatásának kiesése miatt az év/év szintű teljes index és a magindex is tovább mérséklődhet majd. A közzététel megerősíti a legutóbbi MNB kamatvágást követően kiadott közlemény azon kitételét, hogy makrogazdasági szempontból további kamatcsökkentés(ek) szükségesek (ám ezek megvalósíthatósága továbbra is alapvetően a külső piaci hangulat függvénye lesz).

A Magyar Telekom I. negyedéves eredménye a vártnál is gyengébb tendenciákat mutat a társaság gazdálkodásáról, melynek legfőbb okai a gazdasági visszaesés, az erős verseny, valamint a fő piacok telítettsége. Az árbevétel 7,5%-kal 147,4 Mrd Ft-ra mérséklődött, mely elmarad a piaci konszenzustól, és a várakozásoktól egyaránt. A bevételcsökkenés legfőbb oka elsősorban, hogy mindhárom országban (Magyarország, Montenegró, Macedónia) csökkentek a vezetékes hangalapú és az adatbevételek, valamint Magyarországon csökkentek a mobil hangalapú és a rendszerintegrációs és információtechnológiai szolgáltatásokból származó bevételek is. Mind a három fő szegmens bevételei csökkentek, melyek közöl a vezetékes üzletág bevételei 11,9%-kal estek vissza, mely meghaladja a várakozásainkat. A mobil bevételek 3,7%-kal mérséklődtek, ami viszont kisebb mértékű, mint amit vártunk. Negatív meglepetés volt még a rendszerintegrációból illetve az információtechológiából származó bevételek 6,4%-os visszaesése. Szintén gyengén alakult az EBITDA, mely a várt 9,1%-os csökkenés helyett 10,7%-kal 57,7 Mrd Ft-ra esett; a társaság EBITDA rátája az előző évi 40,5%- ról 39,1%-ra mérséklődött, ami rég (2009. IV. negyedévet leszámítva - végkielégítésekkel kapcsolatos költségek) nem látott alacsony szintnek számít. A működési eredmény is a várt gyengébben alakult, miután 15,7%-kal 33,5 Mrd Ft-ra esett vissza, miközben a piac 14%-os csökkenésre (41,2 Mrd Ft) számított. A nettó eredmény is elmaradt a piaci várakozásoktól (17,6 Mrd Ft), miután 25,6%-kal 16,4 Mrd Ft-ra mérséklődött; a csökkenés oka elsősorban az EBITDA visszaesése, amit csak „részben ellensúlyozott, hogy a múlt évi jelentős árfolyamveszteséggel szemben a 2010-ben felmerült árfolyamnyereségnek köszönhetően csökkentek a nettó pénzügyi költségek”. A nettó adósságállomány az egy évvel korábbi 217,8 Mrd Ft-ról 2010. március végére 265,3 Mrd Ft-ra nőtt; a jelentős emelkedés oka, hogy a két időpont között a forint erősödött (az euróhoz képest 13,9%-kal, dénárhoz képest 14,1%-kal), ami negatív hatással volt a nemzetközi leányvállalatoknál tartott készpénzállomány forint értékére; a nettó eladósodottsági ráta 2010. I. negyedév végén 30,0% volt. Az I. negyedéves visszaesés mértéke azonban a saját valamint a piaci várakozásokat is alulmúlta.

Az Egis a héten tette közzé folyó pénzügyi évének II. negyedévére vonatkozó gyorsjelentését. A beszámoló összességében a várakozások felett alakult: a konszolidált nettó árbevétel a Portfolio.hu felmérése szerinti 28,1 milliárd Ft helyett 28,7 milliárd forint lett, az üzemi eredmény a várt 3,60 milliárd helyett 4,01 milliárd, a nettó eredmény pedig 3,81 milliárd helyett 4,73 milliárd. Saját várakozásunk a bevételekre 28,5 milliárd forint, az üzemi eredményre 3,25 milliárd forint, a nettó eredményre 3,53 milliárd forint volt. A bevételi oldalt tekintve, a FÁK régió (43,1 millió $) összességében nem hozott nagy meglepetéseket, a Kelet-Európában elért 46,7 millió dollár kismértékben kedvezőbb. A fedezeti ráta nem lett túlságosan kedvező azonban ebben minden bizonnyal szerepe volt annak, hogy a társaság idén jelentős számviteli elszámolási változtatásokat vezetett be, amelyek a fedezetszámítást is érintik és ezt a piac minden bizonnyal nem volt még képes teljes mértékben lekövetni. Ugyanakkor a működési eredmény már a várakozások felett alakult. A gyorsjelentés összességében kedvezően értékelhető.

A Rába az I. negyedévben összességében a bázisidőszakitól elmaradó eredményeket ért el és a meglehetősen szűk piaci konszenzustól is inkább elmaradtak a piaci számok, a gyorsjelentés azonban egyes piacokon már a kedvezőtlen folyamatok megfordulásáról beszél. A konszolidált bevételek 7,9 milliárd forintot értek el, ez 18%-kal van a bázis alatt és elmarad a Portfolio.hu felmérése szerinti két elemű piaci konszenzustól is (8,2 Mrd). Az EBITDA 57%-kal 550 millió forintra csökkent, itt 602 millió forint körüli eredmény volt a piaci várakozás, míg a nettó eredmény 398 millió forintos értéke már meghaladta a várakozásokat (170 m Ft). A Rába értékelése szerint a tervezhetőség valamelyest javult, bár továbbra is nagyfokú a piaci bizonytalanság; pozitívum ugyanakkor, hogy a Jármű Kft. kivételével, a tavalyi III. negyedéves mélypont óta a bevételek folyamatos növekedést mutatnak. A legrosszabb időszakon talán már túl van a Rába.

Az I. negyedévben a vártnál nagyobb ütemben bővült az eurozóna gazdasága az előzetes adatok alapján. Az előző negyedévhez képest 0,2%-kal nőtt a GDP, ami így a harmadik egymást követő negyedév volt, hogy nőtt vagy stagnált az eurozóna gazdasága. Év/év alapon is tovább javult a mutató, miután az I. negyedévben a vártnak megfelelő 0,5%-os volt a növekedés a IV. negyedévi -2,2% után; utoljára 2008 III. negyedévében mértek év/év alapon növekedést. A főbb tagországok közül Németországban 0,2%-kal, Franciaországban pedig 0,1%-kal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest; a legnagyobb GDP bővülést Szlovákiában mértek az eurozóna tagországaiban, míg a legnagyobb visszaesést Görögországban (-0,8%).

Áprilisban a vártnál jóval nagyobb hiány keletkezett az amerikai költségvetésben, mely pl. több mint négyszerese az egy évvel korábbinak (2010 Április: -82,7 Mrd $; Piaci várakozás: -57,9 Mrd $; 2009 Április:-20,9 Mrd $). A mostani volt minden idők legnagyobb áprilisi hiánya, valamint ez volt a 19. egymást követő hónap, hogy deficites volt az amerikai államháztartás. Az októbertől kezdődő pénzügyi évben így már összesen 799,7 Mrd $-ra nőtt a költségvetési hiány, ami még így is alacsonyabb az egy évvel korábbi 802,3 Mrd $-nál.

A KSH és az Ecostat gyorsbecslése szerint a hazai gazdaság az I. negyedévben 0,1%-kal nőtt év/év alapon, míg naptárhatás kiszűrésével 0,2%-os volt a növekedés. Utoljára még 2008 III. negyedévében mutatott bővülést a hazai gazdaság év/év alapon. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez képest az I. negyedévben 0,9%-kal bővült a hazai GDP, a IV. negyedévi 0,2%-os emelkedés után. A részletes adatokat majd június 9-én teszi közzé a KSH, melyből pontos információt kaphatunk a vártnál jobb adat okairól.

A heti új munkanélküli kérelmek száma a várt 4 ezer fővel csökkenést mutatott a múlt héten, miután az előző heti adatot 4 ezer fővel felkorrigálták az USA-ban. Az adat immár negyedik hete mutat folyamatosan csökkentést, ami az amerikai gazdaság növekvő élőmunkaigényére utal. A kevésbé volatilis négyhetes mozgóátlag 459,5 ezerről 450,5 ezerre csökkent. A tartósan segélyben részesülők száma viszont 12 ezer fővel 4,627 millióra emelkedett, a várt 4 ezres csökkenés helyett.

Az amerikai kiskereskedelmi forgalom a vártnál jobban emelkedett a járművásárlásoknak köszönhetően. A márciusi felfelé módosított 2,1%-os emelkedés után áprilisban a növekedés mértéke 0,4%-nak adódott, mely meghaladja az elemzők 0,2%-os növekedési várakozását és ezzel a kiskereskedelmi eladások már sorozatban a hetedik hónapja növekednek. A múlt év áprilisával összehasonlítva, az eladási értékek 8,8%-kal voltak magasabbak. A járművek és alkatrészek vásárlásai a márciusi kiemelkedő 6,7%-os növekedés után visszaestek, áprilisban csak 0,5%-os emelkedést jegyezhettek, ám ez még mindig jobb az elemzők esési várakozásánál tekintve, hogy az autógyártók hiányt jelentettek az egységeik eladásai terén. Az autókat leszámítva a kiskereskedelmi forgalom a márciusi 1,2%-os növekedés után 0,4%-kal ért el magasabb értéket, mely megegyezik a várakozásokkal. Az autókat, gázolajat és építőanyagokat leszámítva a mag-kiskereskedelmi eladások a márciusi 0,7%-os növekedés után áprilisban 0,2%-ot estek. A ruházati termékek kereslete 1%-ot esett, az előző havi emelkedéstől elmaradva, mely a korai Húsvéti szünetnek és a jó időnek volt köszönhető. A sportszerek és a könyvek forgalma 1,9%-kal csökkent, a műszaki cikkek forgalma 0,4%-kal csökkent, az építőanyagok és kerti eszközök tekintetében viszont 6,9%-os emelkedés volt tapasztalható. A háztartások is részt vesznek a gazdaság talpra állításában, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a fogyasztók vásárlásai, mely az amerikai gazdaság 70%-át teszik ki az első negyedévben 3 éve nem látott mértékben növekedtek.

Az amerikai ipari termelés a várt 0,6%-os emelkedésnél nagyobb, 0,8%-os emelkedést produkált, mely meghaladja a márciusi 0,2%-os növekedést és amely jól mutatja, hogy a magas munkanélküliségi ráta ellenére a gazdaság néhány szektora jól működik. Az ipar alakulását az egyik fontos adatnak tartják, ami a gazdasági fordulatot jellemzi. Az ipar teljesítménye az egy évvel korábbi szintet 5,2%-kal múlta felül, azonban még 9 százalékponttal elmarad a 2007 decemberben mért csúcsszinttől. A kapacitáskihasználtság 73,7%-ra növekedett a márciusi 73,1%-ról, mely 2008 novembere óta nem látott nagyságú értéknek felel meg. De az áprilisi eredmény még így is 6,9 százalékponttal marad el a 1972-től 2009-ig mért átlagtól. A feldolgozóipar 1%-os, a bányászat 1,4%-os bővülést ért el, a közművek pedig, mely egy volatilis kategóriát jelent, 1,3%-kal esett. Az amerikai gazdaság kezd kilábalni a gazdasági válságból, a januártól márciusig terjedő időszakban a GDP 3,2%-os növekedést ért el.