Májusban a várt stagnálás helyett visszaesett az eurozónára számított összesített gazdasági bizalmi index. A májusi 98,4 pontos értékkel így egy tavaly márciustól tartó emelkedő trend tört meg. Az összetevők közül az ipari bizalmi index a várt stagnálás helyett -7 pontról -6 pontra emelkedett, ami közel két éves csúcsnak számít. A fogyasztói bizalmi index viszont a vártnak megfelelően -15 pontról -18 ponton romlott, míg a szolgáltató szektorra számított bizalmi index a várt stagnálás helyett 3 pontra esett vissza az áprilisi 6 pontról. A májusi bizalmi indexeken is jól látszik, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban felerősödtek az európai adósságválsággal kapcsolatos félelmek.

Az előzetes közzététel szerint 1,6%-ra emelkedett az eurozóna inflációs rátája, ami alacsonyabb, mint amire a piac számított (1,7%). 2008 decembere óta ez a legmagasabb szint, ami továbbra is leginkább az energiaárak emelkedésének következménye. A májusi maginflációs adatokat majd csak a hónap közepén teszik közzé, viszont áprilisban 0,8%-ra csökkent a mag CPI, ami rekord alacsony szintet jelent az index történetében, így inflációs nyomástól továbbra sem kel tartani.

A Monetáris Tanács május 31-i ülésén meggyőző többséggel úgy határozott, hogy a többségi piaci várakozással összhangban nem változtat a jegybanki alapkamaton; ezzel a döntéssel egy 2009 júliusában indult kamatcsökkentési sorozat ért véget (Május: 5,25% Piaci várakozás: 5,25% Április: 5,25%). A legfontosabb változások közül első helyen említendő, hogy a legutóbbi, februári inflációs jelentéshez képest jóval magasabb inflációs rátákkal számolnak, még úgy is, hogy az április átlagos 265 Ft/euro árfolyam mellett készült az előrejelzés; 2010-re 4,4%-ról 4,9%-ra, a jövő évre 2,3%-ról 3,0%-ra emelte várakozását az éves átlagos inflációs rátára az MNB. 2012-re most készült az első prognózis, 2,9%. Az emelkedés legfőbb oka az olajár jelentős emelkedése; a következmény az, hogy már nem inflációs cél (3%) alatti, hanem cél körüli lesz a releváns időhorizonton a fogyasztói árindex, magasabban a korábbi előrejelzéseknél. Eközben viszont a maginflációs rátára vonatkozó előrejelzés nem romlott, ez a mutató 2010-ben célon lesz a jegybankelnök elmondása szerint, majd a cél alatt 2011-2012-ben; az MNB azonban a teljes fogyasztói árindex alapján hoz döntéseket. Más, inflációra ható tényezőkben nem lát változást a jegybank, így bár a hazai gazdasági fellendülés a vártnál erősebb, ennek oka a külső konjunktúra alakulása; fennmaradt a kettősség: az élénkülő külső kereslet és az olajárak rontják az inflációs kilátásokat, ám a lanyha belső kereslet árleszorító hatást fejt ki (ami főként a maginflációs kilátásokban mutatkozik meg). A másik fontos változás az, hogy egyrészt áltálában véve romlott a globális kockázatvállalási kedv a görög válság terjedésével, emellett pedig a sajtótájékoztatón elhangzottak alapján Magyarország kockázati megítélése ezen belül relatíve is romlott; A magyar hozamfelárak (CDS-ek és államkötvények) lényegesen jobban nőttek, mint a régióban a cseh vagy lengyel hasonló mutatók; ebben a helyzetben a fenntartható költségvetési politikát kiemelt fontosságúnak tartja a Monetáris Tanács, nyilván ezzel az új kormánynak is üzenve. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az inflációs kilátások és a kockázati megítélés is lehetővé teszik. A piaci várakozásokkal összhangban rövid távon tehát nem valószínű további kamatcsökkentés az MNB részéről.

Az előző havinál kissé alacsonyabb lett, de a piaci várakozásokat valamelyest meghaladta az ISM intézet által számított feldolgozóipari bizalmi index (Május: 59,7 pont Piaci várakozás: 59,0 Április: 60,4). Az adat historikus összehasonlításban igen magas szinten van, tartósan 60 pont körüli vagy afeletti indexértékre 2004 elején volt legutoljára példa. Az amerikai gazdaság a legtöbb mutató szerint felívelőben van, ebbe a sorba illeszkedik a mostani közzététel.

A szezonálisan kiigazított áprilisi adatok szerint jelentős, a vártnál nagyobb növekedést mutattak az építőipari kiadások az USA-ban (Április: +2,7% hó/hó Piaci várakozás: +0,1% Március: +0,4%). Mindazonáltal az abszolút szinteket nézve, az építőipari aktivitás továbbra is gyenge és év/év alapon is még mindig jelentős (10,5%-os) csökkenés mutatkozik. Április végén járt le a (meghosszabbított) adókedvezmény a lakásvásárlások után, ami lendületet adott az ingatlanszektornak; a továbbiakban így elképzelhető egy kisebb megtorpanás.

A londoni Markit Economics végleges adatai szerint az eurozónára számított feldolgozóipari beszerzési menedzser index az előzetesnél (Május: 55,8 pont Piaci várakozás: 55,9 Április: 57,6 ) nagyobb mértékben lassult májusban. Az index bár csökkent, de az elmúlt négy év adatsora alapján, továbbra is viszonylag magas szinten áll és jóval az expanziót jelző 50 pont felett található. A BMI előző hónaphoz képesti lassulásra magyarázat lehet, hogy az európai adósságválsággal nyomán a kormányzatok jelentős megszorításokat, költségcsökkentési lépéseket jelentettek be; de az is negatívan hatott, hogy a kínai feldolgozóipar szintén lassult májusban.

Áprilisban a várt stagnálás helyett tovább emelkedett a munkanélküliségi ráta az eurozónában (Április: 10,1% Piaci várakozás: 10,0 Március: 10,0%). 10,1%-ot utoljára még 1998 júniusában mértek. A főbb tagországokat vizsgálva Spanyolországban (19,7%) és Szlovákiában (14,1%) a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, míg a legalacsonyabb Hollandiában (4,1%) és Ausztriában (4,9%).

Májusban a szezonálisan korrigált adatok szerint 45 ezer fővel 3,242 millióra csökkent a munkanélküliek száma Németországban, ami kedvezőbb a piaci várakozásoknál. A munkanélküliségi ráta így a várt stagnálás helyett csökkenni tudott májusban. Az elmúlt 11 hónap mindegyikében csökkent a munkanélküliek száma Németországban, összesen 246 ezer fővel, míg a ráta ugyanezen időszak alatt 8,3%-ról 7,7%-ra mérséklődött, egyértelműen mutatva a német gazdaság erejét.

A kormány által nyújtott adókedvezmények hatására áprilisban tovább szárnyaltak a folyamatban lévő lakásértékesítések az USA-ban. Mind a havi, mind az évesített adat lényegesen felülmúlta a várakozásokat, valamint a márciusi adatokat is jelentősen felkorrigálták. Az amerikai kormány által meghirdetett program áprilisban kifutott, ezért a májusi adatok akár jelentősebb visszaesést is mutathatnak majd.

A Magyar Nemzeti Bank teljes terjedelmében nyilvánosságra hozott inflációs jelentése lassúbb ütemű fogyasztói árszínvonal csökkenéssel számol. Az előrejelzés ezt a vártnál magasabb olajárakkal és a vártnál nagyobb szabályozott áremelésekkel magyarázza. A felfelé módosított prognózisok szerint éves átlagban idén 4,9%-os, 2011-ben 3,0%-os, 2012-ben pedig 2,9%-os áremelkedés várható. A mérsékelt belföldi kereslet ugyan lassítja az árak növekedési ütemét, de a gazdaság felívelése ezt a hatást fokozatosan csökkenti. Tartós és érdemi növekedés csak a belföldi kereslet élénkülésével következhet be, a jegybank 2011-2012-re 3-4%-os gazdasági növekedéssel számol. A gazdaság egyensúlyi helyzetének jelentős javulása ugyan javította hazánk megítélését, de a magas eladósodottság és a gyenge lábakon álló konjunktúra továbbra is kockázatot jelent. Ami az államháztartási hiányt illeti, az MNB prognózisa szerint az idei évben 4,3-4,5% között lehet a hiány, mely 2011-re 3,9%-ra, 2012-re pedig 2,9%-ra csökkenhet, de ezt még nagy bizonytalanság övezi, hiszen még nem ismertek részleteiben az új kormány gazdaságpolitikai elképzelései.

A várt szerény emelkedés helyett stagnált a nem feldolgozóipari ágazatok beszerzési menedzser indexe májusban az USA-ban (Május: 55,4 pont Piaci várakozás: 55,6 Április: 55,4). Az adat azonban így is már az 5. hónapja van 50 pont fölött, ami az aktivitás erősödését jelzi. A részindexek közül a foglalkoztatási index értéke 49,5-ről 50,4 pontra emelkedett, ami a recesszió 2007. decemberi kezdete óta a legmagasabb érték. Megugrott a meglévő megrendelésekre vonatkozó részindex is (49,5-ről 56 pontra), ugyanakkor az új rendelések indexe valamelyest csökkent (58,2-ről 57,1-re). Összességében az adatok folytatódó élénkülést jeleznek az amerikai GDP mindegy 90%-át adó szolgáltatószektorokban.

Lassabb ütemben bővült az ipari rendelésállomány. Az áprilisi adat ugyan elmaradt a várttól, ám a márciusi adatot felfelé korrigálták (Április: +1,2% hó/hó Piaci várakozás: 1,8% Március: 1,7%). Így összességében nem mondható rossznak az adat, bár így is némi lassulást jelez az előző hónaphoz képest. Ezzel együtt a rendelésállomány immár 8. hónapja bővül, ami határozott növekedésre utal az amerikai feldolgozóiparban.

A vártnál kisebb mértékben, de tovább emelkedett a foglalkoztatottak száma az ADP májusi felmérése szerint az USA-ban (Május: +55 ezer Piaci várakozás: 70 ezer Április: 65 ezer). Ugyanakkor az előző havi adatot lényegesen felfelé korrigálták (+32 ezerről +65 ezerre), így egy magasabb áprilisi szinthez képest következett be kissé mérsékeltebb ütemű további javulás. Az elmúlt hónapok számai alapján alapvetően pozitív tendencia rajzolódik ki. A pénteken megjelenő hivatalos statisztikák a várakozások szerint még kedvezőbb képet mutathatnak: a Bloomberg felmérése szerint az elemzők átlagosan 515 ezres bővülést várnak a nem mezőgazdasági álláshelyek számában az előző havi +290 ezer után. A javuló munkaerőpiaci helyzet pozitív hatással van az amerikai lakosság fogyasztási kedvére, mint azt az elmúlt időszak több adata is megerősítette.

A vártnál nagyobb mértékben csökkent a múlt héten regisztrált új munkanélküli segélykérelmek száma az Egyesült Államokban (Új segélykérelmek száma: 453 ezer, Piaci várakozás: 455 ezer, Előző hét: 463 ezer). Igaz, ez részben annak köszönhető, hogy az előző heti adatot felfelé korrigálták (460-ról 463 ezerre). A négyhetes mozgóátlag viszont emelkedett (457-ről 459 ezerre). Ennél is nagyobb negatívum, hogy a folytatólagosan segélyben részesülők száma 4,666 millióra emelkedett, jócskán felülmúlva a várakozásokat. Összességében a heti statisztikák továbbra is nagyfokú bizonytalanságot és történelmi visszatekintésben még mindig magas munkanélküliséget jeleznek az USA-ban.

A májusi végleges adatok szerint tovább emelkedett a szolgáltató szektorokra számított beszerzési menedzserindex a londoni székhelyű Markit Economics felmérése szerint. Az előzetesen közölt 56,0 pontról 56,2 pontra korrigálták az adatot, amelyhez hasonló magas értékre 2007 augusztusa óta nem volt példa. A mutató immár harmadik hónapja javul és 9. hónapja van az expanziót jelző 50 pont felett. A főbb tagországok közül a német indexet jelentősen felfelé korrigálták (53,7 pontról 54,8 pontra), míg a francia BMI-t lefelé módosították (61,9-ről 61,4-re). Az összesített (kompozit) index is jobban alakult a vártnál valamint az előzetes számoknál, viszont az 56,4 pont még így is visszaesést mutat az áprilisi 57,3 ponthoz képest - ennek legfőbb oka, hogy a hétfői feldolgozóipari BMI a vártnál jobban visszaesett májusban.

Áprilisban a várt minimális emelkedés helyett jelentősen, 1,2%-kal visszaesett (hó/hó) a kiskereskedelmi forgalom az eurozónában (Április: -1,5% év/év Piaci várakozás: -0,1% Március: +1,3%). Ilyen mértékű havi csökkenésre több mint egy éve nem volt példa, melyben jelentős szerepet játszott, hogy a munkanélküliség emelkedése (közel 12 éves csúcs) következtében a háztartások visszafogták a fogyasztási kiadásaikat. A havi adat fényében nem meglepő, hogy az év/év adat is negatív meglepetést hozott: a várt -0,1% helyett 1,5%-kal esett vissza az eurozóna kiskereskedelmi forgalma, azok után, hogy márciusban még 1,3%-os növekedést mértek éves szinten.

Összességében gyengébb amerikai foglalkoztatási adatok jelentek meg. A nem mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak száma májusban 431 ezer fővel növekedett a 290 ezres áprilisi növekedés után, viszont ez a növekedés nem éri el a várt 513 ezres emelkedést. A márciusi és áprilisi adatot összességében 22 ezer fővel mérsékelték. A népszámláláshoz köthető foglalkoztatás bővülés volt jelentős (411 ezer), ezt leszámítva 20 ezer lett volna mindösszesen a bővülés. Mindez a gazdaság talpra állásával kapcsolatban ad némi aggodalomra okot. A magánszektorban foglalkoztatottak száma, mely sokak szerint jobban mutatja a gazdaság helyzetét az előző havi 231 ezres növekedésről a várt 190 ezres emelkedéstől jóval elmaradva csupán 41 ezer fős növekedést regisztrált. Az elmúlt öt hónapban azonban emelkedett a mutató, és kedvező hogy az átlagos órabérek 0,3%-os bővülése a magánszektorban. Bár a munkanélküliségi ráta a korábbi 9,9%-ról, a várt 9,8%-nál jobban, 9,7%-ra csökkent, azonban ennek hátterében az állt, hogy 322 ezren kiestek az aktív keresők köréből, ez sem jelent jó hírt. A magánszektorra vonatkozó adatok is vegyes képet festenek, és eltérőek azon ipari mutatókhoz képest, amelyek a gazdaság élénküléséről szólnak. A munkaerőpiac stabilizációja tehát elhúzódhat.