A Monetáris Tanács eheti ülésén a várakozásoknak megfelelően úgy határozott, hogy változatlanul 5,25%-on hagyja a jegybanki alapkamatot. A tanács 2 javaslatot tárgyalt, a 25 bázispontos csökkentéssel szemben túlnyomó többséget kapott a tartás. A hazai gazdasági növekedési kilátások ezek szerint kettősek, az export fellendülését egyelőre nem követi a belföldi kereslet; ennek hatása az inflációra szintén kettős: a külpiacok élénkülése és ezzel párhuzamosan az emelkedő energiaárak növelnék az inflációt, ám a „gyenge belső kereslet a következő másfél évben még számottevő árleszorító hatást fejt ki”. Az MNB inflációs célja 2011-ben már teljesülhet, az idén az energiaárak miatt lehet felfelé eltérés. Azon túl, hogy a globális kockázati étvágy is romlott, a közlemény kijelenti, hogy „Magyarország befektetői megítélése különösen sokat romlott a költségvetési politika körüli bizonytalanság miatt”, utalva június első napjainak vihart kavart nyilatkozataira; a kormány azóta igyekszik javítani a helyzeten, az idei hiánycél fenntartása a Monetáris Tanács szerint is fontos lépés, ezen felül várják a részleteket illetve a 2011-es hiánycél eléréséhez szükséges lépéseket. A jegybanki alapkamat várhatóan egy darabig marad ezen a szinten, a nemzetközi hangulatnak és Magyarország megítélésének egyaránt jelentősen javulnia kellene ahhoz, hogy ismét léphessen a jegybank.

Nem nőtt tovább májusban a használt lakások forgalma az USA-ban, megerősítve azt a feltételezést, hogy az adókedvezmény kifutása előtt „előrehozott vásárlások” okozták az áprilisi erősebb értékesítést. A megtörtént eladások száma éves szinten a csalódást keltő 5,66 millióra süllyedt, ami azért november óta így is a második legjobb érték. A medián lakásár tovább nőtt, 179 ezer dollár fölé, 9 havi csúcsra. Nagy kérdés azonban, hogy az adókedvezmény kifutása után a teljes lakásforgalom 90%-át adó használt piac „önerőből” mennyire tud erős maradni - sokan attól tartanak, hogy még hosszú hónapokig nem lesz élénkülés.

Nem romlott a német üzleti bizalom az Ifo intézet felmérése szerint, sőt újabb kétéves csúcsra nőtt a mutató (Június: 101,8, Piaci várakozás: 101,2, Május: 101,5). A görög válság, az eurozóna adósságproblémái és az ennek következtében életbe léptetendő megszorítások miatt enyhe romlást várt a piac, de ezt a negatív hatást a gyengébb euro német exportot erősítő hatása ellensúlyozta. A két részindex közül a várakozásoké május után megint csökkent (áprilisban csaknem 3 éves csúcson volt); viszont tovább nőtt a jelenlegi helyzet bizalmi indexe (22 havi csúcsra).

A Napi Gazdaság értesülései szerint nem sikerült megegyezniük az érintetteknek a pénzügyi szektort különadójáról, ezért az Alkotmánybíróság elé kerülhet a terv, amely 200 Mrd Ft bevételt hozna a költségvetésnek a kormány reménye szerint. A Magyar Rádió tudósítója még kedd reggel számolt be egy kiszivárgott elosztási tervről eszerint 133 Mrd Ft jutna a bankokra, 36 Mrd a biztosítókra, 12,5 a pénzügyi vállalkozásokra, 5 az MFB-re, és a takarékszövetkezetek sem úsznák meg, 6,1 Mrd Ft-tel kellene részt venniük. Elképzelhető, hogy nem három, hanem „csak” két évig kellene fizetni a különadót. Szintén nem hivatalos hírek szerint a bankszektorban nem a nyereség, hanem a mérlegfőösszeg vagy a hitelállomány arányában osztanák szét a 133 Mrd Ft-ot, ami az OTP bank számára a kevésbé negatív forgatókönyvet jelentené (az iparágon belül dominanciája a hitelek alapján kisebb, mint a profit szerint).

A rendelkezésre álló 47 éves idősort tekintve rekord alacsony szintre csökkent az új lakáseladások szintje az USA-ban. Jelentősen lefelé korrigálták az áprilisi adatot is. Áprilisban kifutottak a lakásforgalmat támogató adókedvezmények, így a csökkenés nem volt meglepő, ám annak mértéke már igen. Az elmúlt hetekben megjelent többi, májusi ingatlanpiaci adatok (új házépítések, építési engedélyek, használt lakáseladások) is összességében a vártnál gyengébbek lettek. Mindez azt támasztja alá, hogy a megelőző hónapok némi élénkülése jórészt előrehozott keresletnek volt köszönhető, az adatok igen kedvezőtlenek az ingatlanszektor rövid távú kilátásai szempontjából.

Mind a feldolgozóiparban, mind a szolgáltatószektorokban romlott a BMI az eurozónában a friss júniusi adatok szerint. A szolgáltatószektorok indexe a piaci várakozásoknál is gyengébb lett. Kismértékben (0,2-0,3 ponttal) csökkentek az indexek Németországban is. Mindezzel együtt, az indexek stabil növekedést jeleznek az eurozóna gazdaságaiban, az indexértékek gyakorlatilag a 2007 első felére jellemző szinteknek felelnek meg. Ugyanakkor jelenleg a piac igen érzékeny a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátásokra, így az előző havinál és itt-ott a vártnál is gyengébb adatok hozzájárulhattak az európai részvénypiacok gyenge teljesítményéhez.

A Fed Nyíltpiaci Bizottsága a héten kamat meghatározó ülést tartott; kamatváltozás természetesen nem történt, ugyanakkor a kommentár valamelyest befolyásolta a részvény- és a devizapiacokat. A kommentárban továbbra is szerepel, hogy még hosszú ideig alacsony szinten maradhat az irányadó kamatszint, új elem ugyanakkor annak hangsúlyozása, hogy az európai országok eladósodottsága negatívan befolyásolhatja az amerikai gazdasági növekedést is. A Fed által adott értékelés szerint a gazdaság talpra állása folytatódik, a munkaerőpiac pedig fokozatosan javul, ugyanakkor a pénzügyi piacok jelenlegi állapota most kevésbé támogatja a növekedést – elsősorban a külföldön bekövetkezett fejlemények miatt. Változatlan a Fed véleménye annyiban, hogy az infláció mérsékelt maradhat. A 10 éves államkötvény hozama 4 bázisponttal mérséklődött, az euro pedig erősödésnek indult a kommentárok nyomán, mivel a piac a kommentárt alapvetően úgy értelmezte, hogy az első kamatemelések az eddig vártnál később következhetnek be. A Bloomberg felmérése szerint legkorábban a jövő év első negyedévében kerülhet sor kamatemelésre.

Az INA bejelentése szerint a MOL és az INA 50-50%-os részvételével működő horvátországi kutatási területen (Zalata-Dravica mező) földgázt találtak, napi 370 ezer körméteres várható hozammal. Nagyobb lehet a piaci hatása a kurdisztáni kutatásokkal kapcsolatos híreknek – ezek azonban jelenleg inkább kedvezőtlenek: a MOL helyi kutatási partnere, a Gulf Keystone közleménye szerint a legutóbbi kutatófúrások kiértékelése a II. negyedévről a III. negyedévre tolódik.

A Magyar Telekom egy tegnapi hivatalos közlemény szerint megszünteti a társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-ek) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését. Az indoklás a pénzügyi jelentések struktúrájának egyszerűsítését és az adminisztrációs költségek csökkentését emeli ki, ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a macedóniai és montenegrói problémás szerződések vizsgálataira éppen az amerikai tőzsdei jelenlét szigorú előírásai miatt kellett a társaságnak 10 milliárdos nagyságrendű jogi költségeket kifizetnie. A lépés minimális megtakarításokat hozhat a társaság méreteihez képest, ugyanakkor mégis logikusnak mondható, hiszen valós előnyöket nemigen hozott az elmúlt években az amerikai tőzsdei jelenlét.

Májusban a tartós „beruházási” cikkek rendelésállománya a vártnál kisebb mértékben csökkent, azonban így is 2009 augusztusa óta nem látott volt a visszaesés üteme (-1,1%). Minimálisan javítja a képet, hogy az előző havi adatot felfelé korrigálták (2,9%-ról 3,0%-ra). A szállítóeszközök kiszűrésével kapott adat viszont a vártnál kisebb mértékben nőtt (0,9% a várt 1,0% helyett), viszont az előző havi adatot felkorrigálták, ami javítja az adat megítélését.

A vártnál nagyobb mértékben csökkent múlt héten regisztrált új munkanélküli segélykérelmek száma az Egyesült Államokban (múlt hét: 457 ezer, Piaci várakozás: 463 e Előző hét: 476 e). A várt 9 ezer helyett 19 ezer fővel csökkent a segélykérelmek száma. Árnyalja valamelyest a képet, hogy az előző heti adatot felfelé korrigálták (472 ezerről 476 ezerre). A négyhetes mozgóátlag viszont mérséklődött (464,250 ezerről 462,750 ezerre). A tartósan segélyben részesülők száma 4,548 millióra csökkent, megfelelve a várakozásoknak. A heti statisztikák továbbra is még bizonytalanságot tükröznek a munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatban.

Áprilisban a vártnál nagyobb mértékben, 22,1%-kal nőttek éves szinten az eurozónában az új ipari megrendelések. Utoljára 10 éve emelkedtek ilyen mértékben az új megrendelések a feldolgozóiparban, azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy alacsony volt a bázis. Szintén pozitívum, hogy az előző havi adatot 19,8%-ról 20,3%-ra korrigálták. Havi szinten pedig 0,9%-os volt az emelkedés az áprilisi 5,2% után.

Májusban a vártnál nagyobb mértékben esett vissza a hazai kiskereskedelmi forgalom a KSH jelentése szerint. A piac arra számított, hogy év/év alapon tovább javul a mutató (-4,0%-ról - 2,7%-ra, de ezzel szemben -5,0%-os volt a visszaesés. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek forgalma változatlan áron számítva 5,7%-kal csökkent (ez egyébként a teljes forgalom 46%-a). A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalma 3,6%-kal csökkent év/év alapon, míg a benzinkutak forgalma 9,7%-kal. Az EU egészében -1,6%, az eurozónában -1,5% volt az év/év alapú változás; az országok szerinti bontás szerint, négy tagállamban mértek növekedést májusban, míg 16-ban csökkenést (nem mindenhol állt rendelkezésre még friss adat); a legnagyobb növekedést Máltán (+8,7%), míg a legnagyobb visszaesést Bulgáriában és Litvániában mértek (-11,7%).