Ebben a bejegyzésemben részletesebben tárgyalom „ a részvényekkel hosszútávon csak nyerni lehet” kijelentések igazságtartalmát. Sikerült előhalásznom a tényleges statisztikát, így megnézzük, pontosan milyen hosszú időtávra lesz szükség, hogy biztos nyereségünk legyen. Az okfejtésem végére az is kiderül, hogy lehet-e egyáltalán a részvénypiacon azt mondani, hogy biztos? Emellett kitérek a diverzifikáció fontosságára is, hiszen ezzel a tényezővel jelentősen lehet csökkenteni a kockázatokat, mégis sokaknak csak annyit jelent a diverzifikáció, hogy több papírba helyezzük el a pénzünket, holott ez nem teljesen így van.

Az utóbbi időben nagyon sok befektetőnek lehet problémája azzal, hogy a pár éve megkötött unit linked életbiztosítások, vagy önálló befektetési jegyek hozama jócskán mínuszban van. Ugyanez vonatkozik az önkéntes nyugdíjpénztárakra is. Ha a kedves olvasó is ebben a cipőben jár, akkor feltétlen tanulmányozza ezt a cikket.

Mielőtt további feltételezésekbe bocsátkoznánk, nézzük meg a számokat. A mellékelt képre a Budapesti Értéktőzsde honlapján találtam rá. De találkozhatunk ezzel a grafikonnal tanfolyamok és a tőzsdét népszerűsítő előadások során is.

Az ábrán a befektetési időtáv függvényében láthatunk egy valószínűséget arra vonatkozóan, hogy az esetek hány százalékában hozott a részvénybefektetés nagyobb hozamot a bankbetéteknél. Hogy megértsük mit jelent ez a valószínűség, nézzük meg az első sort. A 60% itt azt jelenti, hogy közel 60%-os esélyünk van a bankbetéteknél nagyobb hozam elérésére 1 éves befektetési idő alatt. Ez azt jelenti, hogy 100 esetből 60 alkalommal a bankbetéteknél nagyobb hozamot érhetünk el részvényeinkkel, 40 alkalommal pedig alacsonyabbat. Ahogy haladunk jobbra az ábrán, úgy közelítünk a 100% felé. Már egy relatív rövid 3 éves időszak alatt is 80%-os esélye van annak, hogy nagyobb hozamot érjünk el, sőt 15 év után már 100%-os valószínűséggel találkozunk..

Ezek a számok biztatóak, de van egy-két apróság, amit nem árt ha figyelembe veszünk.

A statisztika a múltbeli adatokat tükrözi. Igaz, hogy 80 éves időtávot vizsgáltak, így gyakorlatilag a modern kor válságait, háborúit is tartalmazza az eredmény. De ezeket a számításokat az USA tőzsdéin mérték fel, így az amerikai gazdaságot tükrözi. Egy olyan ország adatait tartalmazza az eredmény, ahol sosem volt szocializmus, a tőzsdéket nem zárták be, városokat nem bombáztak porrá, és a magántulajdont sem államosították.

Álljon itt példaként a Nikkei index (Japán)

Egész egyszerűen kipukkadt a lufi a 80-as évek végén. Ha pénzét 20-25 éve csak japán részvényekbe fektette volna, akkor most a befektetése kb. a felét érné. A leírt példa egy ritka és kiragadott eset, mindenesetre rávilágít arra, hogy a fenti statisztika egy rosszul diverzifikált portfólió esetén téves illúzióban tarthatja a befektetőt.

A statisztika arra vonatkozóan sem ad megnyugtató választ, hogy ha egy befektetésnél szerencsétlen esetben nem sikerül a bankbetéteknél nagyobb hozamot elérni, akkor mennyivel maradunk el a betétek hozamától. Ugyanis minél rövidebb az időtáv, annál nagyobb veszteségbe futhatunk bele. Vegyük például az egy éves időtávot. A mérleg egyik oldalán legyen az 5%-os bankbetét, ami a 100%-os valószínűséget jelenti, azaz biztos, hogy 1 év múlva hozzáférünk a hozamhoz. A másik oldalon az 1 éves részvénybefektetés van, ahol 60% az esély az 5%-nál nagyobb hozamra, és 40% a valószínűsége az alacsonyabbnak. De mennyivel alacsonyabb? A veszteség lehet akár 50-80% is, tekintettel arra, hogy a csökkenő trendek gyorsabb lefolyásúak. Az emelkedések pedig kiegyensúlyozottabbak (az esetek többségében), így az 50-80%-os többlethozam elérésének kisebb a valószínűsége.

Ebből egyenesen következik,

  • hogy a rövid befektetési időtáv óriási kockázatot jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy most nem kereskedésről van szó, nem spekulatív vételekről, nem használunk veszteségminimalizáló módszereket.. Egyszerűen befektetjük a pénzüket, majd egy év múlva megnézzük az elért hozamot.
  • A statisztika iránymutatása alapján a részvénybefektetéseknél minimum a 3 éves időtávot célozzuk meg. Azaz úgy alakítsuk a megtakarításunkat, hogy ehhez a befektetéshez semmilyen körülmények között ne kelljen hozzányúlni. Ezt követően minél több idő telik el, annál nagyobb a valószínűsége, hogy jól járunk.
  • A részvények világában nincs biztos, csak valószínűségek vannak. Éppen ezért a 15 év utáni, statisztika szerinti biztos befektetés, más országokra, a jövőre kivetítve nem lehet 100%-os valószínűség, csak ahhoz közelíthet.

Itt jön a képbe a tanácsadó és maga a befektető, ugyanis minél jobban diverzifikált a portfólió, annál jobban közelít a valószínűségünk a 100%-hoz.

Ahogy a bejegyzés bevezetésében is utaltam rá, a diverzifikáció nem pusztán azt jelenti, hogy különböző papírokat vásárolunk, hanem úgy csoportosítjuk befektetéseinket, hogy az elérhető hozamok különböző tényezőktől függjenek. Így ha hosszútávon belefutunk a Nikkei indexnél tapasztalt veszteségbe, akkor sem lesz komoly problémánk, mert befektetésünk kis részét helyeztük el benne.

Ötletek a diverzifikációra:

1) Osszuk fel vagyonunkat két részre! A nagyobbik rész tartalmazza a könnyen hozzáférhető megtakarításainkat, például állampapírok, kötvények, bankbetétek. A hosszútávú megtakarításunkat úgy alakítsuk ki, hogy ahhoz tényleg ne kelljen hozzányúlni min. 5 vagy 10 évig (lásd fenti valószínűségek).

2) Ne egy ország papírjait vegyük! Óriási hiba, ha hosszú távú befektetésünkben csak egy ország piacáról vásárolunk. A magyar befektetőknél a két leggyakoribb eset, hogy kínai részvényeket, illetve magyar papírokat vesznek. Megjegyzem a leggyakoribb vételi ok mindkét esetben az elmúlt évek száguldó árfolyama és a végtelen emelkedésbe vetett bizalom. A kínai részvényekkel főleg a unit-linked termékekben találkozhatunk. Ha csak kínai részvényekben tartja a pénzét, akkor a jövőben nem árt ha más piacokat is keres a további megtakarításának. Például fejlett piacok, ahol kisebb, de kiegyensúlyozott hozamra számíthat. Ha csak magyar papírjai vannak, akkor itt az ideje, hogy a fejlett és távol-keleti piacokba is befektessen. Ez persze nem azt jelenti, hogy el kell adni a meglévő befektetéseinket, hanem a jövőbeni megtakarításainkat már másik piacokra irányítsuk.

3) Különböző iparágat, szektorokat keressünk! Válasszunk olyan vállalatokat, melyek profitja egy recesszió esetén kevésbé esik vissza. Ilyenek lehetnek az energiaszolgáltató cégek, gyógyszergyártók vagy a magas osztalékot fizető vállalatok. Nem kell egyesével kiválasztani a cégeket, már léteznek olyan befektetési alapok, melyek portfóliója csak gyógyszeripari cégeket tartalmaznak, vagy osztalékot fizető vállaltokat stb..

4) Részvény helyett vegyünk befektetési jegyeket! Több előnyünk is származik a befektetési jegyekből. Egyrészt az alapkezelő folyamatosan figyeli a papírokat, így a rosszul teljesítő vállalatok idővel kikerülnek a portfóliónkból. Másrészt egy alap akár 100 részvényt is tartalmazhat, ami nagyobb biztonságot jelent, és költséghatékonyan érhetjük el a papírokat.

5) Ne feledkezzünk meg az aranyról sem, hiszen az arany és a pénzügyi termékek, mint például a részvények hozama között nincs pozitív korelláció. Sokszor az arany a menekülőút a befektetőknek, így amikor lejtmenetben vannak a tőzsdék, az arany piaca megélénkül. Az arany értékét közvetlenül egyik ország gazdasága, egyik pénznem inflálódása sem befolyásolja. Ma már a befektetési jegyek (a certifikátnál előnyösebb az ETF) segítségével olcsón elérhetjük ezt a befektetési formát is.

Végezetül fontos megjegyezni, hogy az időzítésen nagyon sok múlik. Ne feledjük az idő nekünk dolgozik, így nyugodtan várhatunk egy fél évet is, amíg egy piacon éppen a visszaesés során tudunk beszállni, és nem a csúcson. Ugyanakkor minél hosszabb a befektetési időtáv, annál kisebb a jelentősége az időzítésnek.

 

Nagy Attila

Tudja, hova, hogyan fektesse be pénzét? Most lehetősége van időpontot kérni tanácsadásunkra, mellyel egy hosszútávú együttműködés veheti kezdetét Ön és szakértőink között! A részletekért kattintson ide!