Az előző bejegyzésemben a befektetési alapok teljesítményének vizsgálatára használható mutatókkal foglalkoztam. Említést tettem róla, hogy ezektől az alapoktól nem várhatjuk el, hogy a tőkepiac általános visszaesése esetén is jól teljesítsenek, hiszen az alapkezelő befektetési politikája egész más. A cél egy meghatározott benchmark felülmúlása. Bár ez sok esetben nem sikerül, így befektetőként fontos szempont, hogy olyan alapokba helyezzük el pénzünket, melyek a piacra (benchmark) jellemző hozam feletti szintet érik el. Ugyanakkor felmerülhet az az igény is, hogy befektetésünk pontosan az adott piac, szektor, ágazat teljesítményét tükrözze. Ilyen esetekben hasznukra lehetnek az ETF jegyek, melyekkel kiegészíthetjük portfoliónkat. Miről van itt szó? Miért van szükség az ETF jegyekre? A gyakorlatban hogyan férhetünk hozzá? Ezeket fogom a következő sorokban tárgyalni.

Miben különbözik az ETF jegy a befektetési jegyektől?

Az ETF (Exchange Traded Fund) elnevezés mögött az indexkövető tőzsdén kereskedett alap kifejezés bújik meg. Gyakorlatilag egy olyan befektetési alapról van szó, melynek nem az a célja, hogy felülmúlja a meghatározott benchmark-ot, hanem leképezze annak mozgását. Például egy BUX ETF befektetési alap célja, hogy a BUX index mozgását lekövesse. Az alapkezelő ezt úgy éri el, hogy a befektetők pénzéből a BUX indexben szereplő cégek részvényeiből ugyanolyan arányban vásárol. Gyakorlatilag nem kezelik aktívan a befektetők vagyonát, nem vizsgálják a vállalatokat, hanem a követendő termék árfolyammozgását követik le azzal, hogy megvásárolják az index mozgását befolyásoló részvényeket.

Az ETF jegyek a befektetési jegyekhez hasonlóan könnyen pénzé tehetőek. A kerekedés a tőzsdén zajlik, a részvényekhez hasonló módon (vételi és eladási megbízásokkal). Eltérés a részvények-kereskedéshez képest, hogy nincsenek ársávok, és az egyes árszintekhez kapcsolódó eladási és vételi mennyiségek is hiányoznak. Az ETF jegyek árjegyzője kötelezettséget vállal arra, hogy a piac likviditását megőrizve mindig elegendő vételi és eladás mennyiséget biztosít. Ebből következik, hogy az ETF jegyek árfolyam nem azért emelkedik vagy csökken, mert megnőtt vagy lecsökkent a kereslet, az érdeklődés a jegyek iránt.

Az ETF jegyek árfolyamát kizárólag a követendő index árváltozása határozza meg! Nyíltvégű befektetési jegyeknél ez nem is lehet másképpen, hiszen ha vásárolunk a befektetési jegyekből, akkor megnő a befektetési alap vagyona, de ugyanakkor a jegyek száma is, így az egy jegyre jutó nettó eszközérték, azaz a jegyek árfolyama nem változik.

(Részvény esetében már más a helyzet, ugyanis ott meghatározott mennyiségű részvénnyel lehet kereskedni. Ha egy adott időszakban sokan akarnak venni, akkor túlkereslet alakulhat ki, ami felhajtja az árakat. Ezen gondolatmenet megfordításából következik, hogyha egy adott időszak alatt sokan akarják eladni a részvényeket, akkor túlkínálat alakul ki, és ez leszorítja az árakat.)

Az ETF jegy nagy előnye, hogy nemcsak befektetési célra vásárolhatunk, hiszen a vételi-eladási költségek hasonlóak a részvényekhez, így még akkor sem ér jelentősebb veszteség minket, ha rövid időn belül eladjuk a papírokat. Ugyanakkor az ETF jegyekben megvan a befektetési alapok jellemző előnye (diverzifikáltság), így ha hosszabb időtávon fektetjük pénzünket ETF papírokba, akkor a portfoliónk diverzifikációja megmarad.

A spekulatív tőkénknek is jó helyet találhatunk az ETF jegyekben, hiszen léteznek short ETF jegyek. Ezek a papírok a mögöttes index árfolyamát fordítva követik. Ha tehát a piacon az árfolyam 1%-ot csökken, az ETF jegy árfolyama 1%-ot emelkedik. Ezeket az ETF shortokat nem kell zárnunk a nap végén, ahogy a magyar tőzsdén megszokhatta. Emellett olyan megoldásokkal is találkozunk, ahol az ETF jegy nagyobb mértékben mozdul el, mint a piac. Például ha a mögöttes piac 1%-ot emelkedik, az ETF jegyünk 2%-ot emelkedik, vagy short irány esetén 2%-ot csökken.

Hosszú távú befektetésünk diverzifikálásában is segítséget nyújthatnak az ETF jegyek, hiszen régiók, szektorok, vállalati csoportok, iparágak szerint is csoportosíthatjuk a papírokat. Vásárolhatunk tőzsdeindexeket követő ETF jegyeket, például DAX, Dow Jones, FTSE, BUX, RTS indexek árfolyam elmozdulását követő ETF-ek. De léteznek speciális csoportosítások is, például Európa 50 legnagyobb vállalatának, Amerika 500 legnagyobb vállalatának részvénymozgását követő, európai gyógyszergyártók, fertőző betegségekkel kapcsolatban kutató cégek, biztosítási ágazatban működő cégeket felölelő ETF-ek, stb..

Hol érhetjük el ezeket a papírokat?

Gondolom nem lepődik meg senki azon, hogy a teljes választékot itthoni pénzintézeteknél nem érhetjük el, így ha több száz ETF jegyből szeretnénk válogatni, akkor külföldön találunk erre szolgáltatót. Az ETF jegyek többsége külföldi tőzsdéken érhető el, ezek közül a legtöbb típussal az amerikai (AMEX), német (XETRA) londoni tőzsdén találkozhatunk.

Milyen előnye lehet egy külföldi számlának?

  • Jellemzően az itthoni áraknál olcsóbban érhetjük el a külföldi piacokat.
  • A befektetési portfoliónkra vonatkozó kockázat csökken, hiszen a megtakarításunk egy része egy külföldi pénzintézethez kerül. Egy európai bank esetén az adott állam garanciái vonatkoznak az értékpapírjainkra.
  • A befektetésünk külföldi banknál elhelyezett része devizában kerül. Diverzifikáció szempontjából előnyös, hogy nem csak forintban takarékoskodunk.

Természetesen hátrányok is vannak..

Ezek közül a nyelvi akadályokat emelném ki, illetve a számlanyitással kapcsolatos ügyintézés bonyolultságát. Ebben viszont munkatársaimmal készséggel állunk rendelkezésére..

Ha kérdése van az ETF jegyekkel kapcsolatban, szóljon hozzá a lap alján található űrlap segítségével.

Nagy Attila

 

Tudja, hova, hogyan fektesse be pénzét? Most lehetősége van időpontot kérni tanácsadásunkra, mellyel egy hosszútávú együttműködés veheti kezdetét Ön és szakértőink között! A részletekért kattintson ide!