BefektetésTITKOK - Tudja, milyen részvényekkel érhet el a banki kamatoknál nagyobb hozamot?

Megtakarításainak részvénybe való befektetése egy olyan lehetőséget biztosít, mellyel a banki kamatnál nagyobb hozamot érhet el. Ahhoz azonban, hogy a megfelelő részvényeket vásárolja, alapvető gazdasági és tőkepiaci ismeretekkel kell rendelkeznie. Befektetései lehetnek hosszútávúak, de akár spekulatív jellegel rövid távra is vásárolhat részvényeket. Hogy milyen részvényt választ, azt az időtáv is befolyásolja. Önnek kell eldöntenie, hogy a részvényvásárlással melyik vállalat tulajdonrészét szerzi meg, de döntését megalapozottan kell meghoznia.

Mielőtt részvényt vásárol, tanulja meg mit jelent részvényesnek lenni!

Nagyon lényeges, hogy egy részvényt csak olyan áron tud eladni, amilyenen a vevő hajlandó megvenni. A részvények legfontosabb jellemzője, hogy tulajdonviszonyt testesítenek meg és lejárat nélküli értékpapírok. Ez azt jelenti, hogy a vállalat nem váltja vissza a részvényeket, kizárólag eladni lehet őket. Ez a legnagyobb különbség a többi befektetési formával szemben, és ezért kockázatosak a részvények. Előfordulhat egyes részvényeknél, hogy egy adott időszakban nincs rájuk vevő. A kevésbé likvid részvényekbe való befektetés, ahogy azt az első fejezetben ismertettük, nagyobb kockázatot jelent, hiszen nem mindig tudja eladni a papírokat. Az alacsony piaci kapitalizációjú részvények esetén pedig veszélyt jelenthet, hogy akár egy nagyobb tőkével rendelkező személy is manipulálni tudja a részvények árát. Ilyen manipulációt figyelhet meg a HUMET- vagy a FOTEX-részvény árfolyamában is.

A részvénynek is van névértéke. Ez alapján lehet meghatározni, hogy az alaptőke mekkora hányada van egy befektető kezében. A névérték arányában osszák fel a profitot is. A tulajdonjog mellett a részvényes tagsági joggal is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy részt vehet a vállalat közgyűlésein, amin a fontos stratégiai kérdésekről is döntenek. A befektető szavazhat a vállalatot érintő kérdésekben a tulajdoni hányadának megfelelő arányban. Pl.: osztalék fizetése, osztalék mértékének a megállapítása.

Tudja Ön, hogy részvényesként milyen jogok illetik meg?

• Jogosult a társaság közgyűlésén részt venni, vagy meghatalmazottjával is képviseltetheti magát.
• Jogosult a részvénytulajdona arányában szavazni a vállalatot érintő kérdésekben. Pl.: osztalék fizetése, osztalék mértékének a megállapítása. Részvényesek döntenek többek között a menedzsmentről, a vezetésről. Ha ilyen kérdésekben egy személyben szeretne dönteni, akkor nagyon sok részvénnyel kell rendelkeznie.
• Jogosult a társaság eredményéből való részesedésre, az osztalékra. Az osztalék után adót kell fizetnie, melyet a brókercég von le. Az adó mértéke jelenleg 25%. Jó ha tudja, hogy a cég esetleges vagyoni felszámolása esetén a tulajdonosokat, azaz a részvényeseket fizetik ki legutoljára.
• A részvényes csak a részvénye erejéig felel a vállalat kötelezettségeiért, a saját vagyonával nem.

Miért éri meg a vállalatnak a részvénykibocsátás?

Ha Ön úgy dönt, hogy vállalatot alapít, és tőkére van szüksége két lehetősége van. Az egyik, hogy a banktól kér kölcsön, mely után kamatot fizet. A másik lehetőség, hogy részvényeket bocsát ki, melyért pénzt kap cserébe, viszont a részvények által más is tulajdonrészt szerez a vállalatában. Amikor részvényt vásárolunk megszerezzük a tulajdonrészét egy vállalatnak, erről kapunk egy igazolást. Ez a részvény. Nem kölcsönt nyújtunk, hanem pénzünk a vállalat tőkéjét fogja növelni, így tehát a pénzünket nem is fogják visszafizetni. A vállalatot érintő legfontosabb döntésekben a közgyűlés hoz határozatot. Ha kellő számú részvénnyel rendelkezünk, a cég irányításába is beleszólhatunk, persze ehhez hatalmas vagyonnal kell rendelkeznünk. A részvényesek a tulajdonrészük arányában szavazati joggal rendelkeznek. Általában a részvények többsége stratégiai, illetve intézményi befektetők kezében van, ezért a kisbefektetőknek esélyük sincs beleszólni a vállalatot érintő döntések meghozatalába. Ha a vállalat sikeres és magas profitot produkál, akkor dönthet úgy, hogy osztalékot fizet a részvényeseknek, vagy visszaforgatja a profitot. Ha az utóbbi lehetőséget választja, akkor a profitból származó beruházások ideális esetben még nagyobb profitot eredményeznek, ezáltal a részvények felértékelődnek a piac számára. Részvényesként el is adhatja a részvényeit. Ha nem fizet a cég osztalékot, akkor a részvényes az árfolyam különbözeten realizálhat nyereséget. A befektetők többsége, így valószínűleg Ön is, nem részvénykibocsátáskor szerzi meg a részvényt, hanem a másodlagos piac egyik szereplőjétől vásárolja meg.Az adásvételek lebonyolítását a részvények másodlagos piacán teheti meg, melynek intézménye a tőzsde.

Ha követi a részvények és a tőzsdeindexek árfolyamváltozásait, akkor megfigyelheti, hogy a világ nagyobb tőzsdéin uralkodó hangulat meghatározza más tőzsdék befektetőinek a döntését. Napjainkban az USA tőzsdéinek meghatározó szerepük van, így a New York-i DJIA, a NASDAQ és a S&P500 indexek változása hatással van más országok részvénypiacaira is. Azonban nemcsak az USA részvénypiacain, hanem az orosz és a keleti piacokon kialakuló hangulat is befolyásolhatja globálisan a tőzsdék hangulatát.

Miért vezették be ezeket a tőzsdeindexeket?

A tőzsdeindexet a részvények árfolyamváltozásainak az összegzésére hozták létre. Számításukra azért volt szükség, hogy a befektetők átfogó képet kapjanak az adott tőzsdén uralkodó hangulatról. Példaként gondolja át, hogyan állapítaná meg a piac hangulatát abban az esetben, ha a MOL-részvények ára 2%-ot emelkedett, az OTP-részvények ára 1,5%-ot esett, és a MTELEKOM-részvények ára 0,1%-ot csökkent. Nehéz megmondani ezek alapján. Ezért van szükség egy a változásokat egy értékbe sűrítő index kialakítására. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénykosarát a BUX-index szemlélteti, melyben összegezve vannak a legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező vállalatok részvényei. Az 1000 pontról induló BUX-ot 1995-től számítják. Az egyes részvények súlyát a BUX-kosárban a részvény piaci értéke, kapitalizációja befolyásolja. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb piaci értékű részvény elmozdulása kevésbé mozgatja meg az indexet, mint egy nagyobb piaci értékű részvény változása.

A különböző indexeket össze tudja hasonlítani egymással vagy egyedi részvényekkel. Egy adott régió vagy ország tőzsdéinek az indexeit összevetve megtudhatja, hogy az alul- vagy fölülmúlta más ország vagy régió tőzsdéinek a teljesítményét. Például megnézheti, hogy az elmúlt évben a magyar piac teljesítménye túlszárnyalta-e más országok tőzsdéinek a teljesítményét. Ehhez nem kell mást tennie, mint megnéznie, hogy a BUX-index egy év alatt mekkora növekedést ért el, majd a többi ország részvényindexében bekövetkező változást meghatározva, összehasonlíthatja a tőzsdék teljesítményét. Ezenkívül azt is megtudhatja, hogy konkrétan egy vállalat részvényárfolyama alul- vagy felül- múlta a piacot, ha az adott piac indexével hasonlítja össze. Bár az indexek értékben vannak megadva, a változásokat kizárólag százalékban kifejezve tudja összehasonlítani.

A következő táblázat szemlélteti a BUX-index részvényeit és az egyes részvények súlyát az indexben:

A táblázatból látható, hogy az OTP-, MOL-, MTELEKOM- és RICHTER- részvényeknek van a legnagyobb súlya az indexben, ezért alapvetően ezen részvények mozgása alakítja a BUX-index változását.

Tisztelettel: